A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogy az Európai Bizottság javasolja a Magyarországgal szemben indított túlzottdeficit-eljárás felfüggesztését, de a Bizottság a Portfolio megkeresésére egyértelműsítette: nem az eljárás lezárásáról, hanem a korlátozó intézkedések átmeneti szüneteltetésről van szó. A brüsszeli testület úgy látja, hogy Magyarország a védelmi kiadások növekedése mellett is megfelelő lépéseket tett a hiány csökkentésére, így egyelőre nem szükséges további szigorítás. Az eljárás viszont továbbra is érvényben marad, a megfigyelés folytatódik, és bármikor újra aktiválhatók a retorziós intézkedések, ha a Tanács elfogadja a javaslatot. A Bizottság értékelése így inkább óvatos elismerés, mint végleges felmentés vagy felfüggesztés.
A szlovák parlament határozatban megtiltotta csütörtökön a kormánynak, hogy ezután bármilyen büntetőintézkedést, korlátozást támogasson nemzetközi szervezetben Oroszországgal szemben.
Az Európai Unióban egységes szigorításokkal biztosítanák a kutyák és macskák jólétét, amely kötelező mikrochipes azonosítást, a túltenyésztés és rokontenyésztés tilalmát, a kedvencek utazására, valamint az állatok kereskedelmére és behozatalára vonatkozó keményebb feltételeket vezetne be egy az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságában nagy többséggel elfogadott javaslat szerint.
Huszonöt európai fogyasztóvédelmi szervezet nyújtott be panaszt a Shein ellen, mert a kínai webáruház megtévesztő gyakorlatokat alkalmaz, amelyek túlfogyasztásra ösztönzik a vásárlókat - közölte a Retail Detail.
Az Európai Bizottság 2025-ös jelentése szerint Magyarország jelentős lemaradásban van az uniós országspecifikus ajánlások végrehajtásában: a 2019–2024 közötti ajánlások mindössze 4%-ában történt érdemi előrelépés. Ez súlyosan veszélyezteti a 2021–2027-es uniós támogatások lehívását, különösen a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) esetében, ahol eddig egyetlen szupermérföldkő sem teljesült. A magyar kormány új rendelettervezetekkel optimalizálná a forráselosztást, lehetővé téve projektek szelektív leállítását vagy halasztását. Miközben a kormány hangsúlyozza, hogy nem mond le az uniós pénzekről, a Bizottság jelentése szerint az igazságügyi reformok, korrupcióellenes intézkedések és más kulcsterületek esetében hiányzik a tényleges előrelépés. Az elkövetkező másfél év kritikus lesz, mivel a jogállamisági eljárás és az új szabályok hatására Magyarország akár további forrásokat is elveszíthet.
Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított az állami támogatásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy elősegítse a megfizethető lakhatásba irányuló beruházásokat. A jelenlegi szabályozás elsősorban a szociális lakhatás támogatására alkalmas, de a Bizottság szerint ezek nem elégségesek a szélesebb társadalmi rétegeket érintő lakhatási kihívások kezelésére.
Az Európai Bizottság új importmegfigyelő rendszert vezetett be, hogy hatékonyabban kezelje a kereskedelmi trükközésekből fakadó kockázatokat és megvédje az uniós piacot a túlzott importnövekedéstől. Az eszköz valós idejű vámadatokat használ, lehetővé téve a gyors beavatkozást a potenciálisan káros behozatali hullámok ellen. Brüsszel az iparági szereplőkkel és tagállamokkal együttműködve proaktív, adatalapú intézkedésekkel kívánja biztosítani az európai ipar védelmét és a globális kereskedelmi torzulások kezelését.
Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnokának most kiadott értékelése szerint a magyar törvények, amelyek az LMBTI-tartalmak megjelenítését korlátozzák, több szinten is sértik az uniós jogot és alapértékeket. A főtanácsnok úgy véli, a szabályozás túlmutat a gyermekvédelem célján, és az LMBTI-személyek egyenlőségének és méltóságának tagadását sugallja, amely összeegyeztethetetlen az Európai Unió alapértékeivel. Bár a vélemény nem kötelező erejű, egy esetleges bírósági ítélet komoly következményekkel járhat Magyarország számára, politikai és jogi szempontból egyaránt.
Két rendelettervezetet bocsátott társadalmi egyeztetésre a kormány az uniós forrásfelhasználás szabályainak módosítására. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által jegyzett előterjesztések lényegében ejtenék a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) pályázatait, ami mintegy 10,4 milliárd eurónyi (4195 milliárd forintnyi) kiírást fenyeget. A kohéziós támogatások esetében pedig elvonnának tételeket a fejlettebb régiók kifizetéseitől, egy sor pályázatot „ellehetetlenült” címkével törölnének. Az intézkedések főként az állami és közigazgatási beruházásokat érinthetik.
Az Európai Bizottság javaslata szerint az Európai Unió 2026-os éves költségvetése 193,26 milliárd euró (77 935,2 milliárd forint) lesz, amelyet további 105,32 milliárd eurónyi kifizetés egészít ki a NextGenerationEU helyreállítási programból – számolt be az uniós végrehajtó testület szerdán.
Az Európai Bizottság friss értékelése szerint Magyarország gazdasági helyzete több területen is jelentős kihívásokkal küzd. A 2025-ös országspecifikus ajánlásokban összefoglalt problémák között említik, hogy a GDP-növekedés lassú, a beruházások drasztikusan csökkentek, miközben az infláció továbbra is magas, különösen az élelmiszer- és alapvető termékek árainál. Súlyos problémaként azonosították a szabályozási környezet kiszámíthatatlanságát, a korrupció magas szintjét, valamint az állam túlzott gazdasági szerepvállalását, amelyek gátolják az innovációt és a versenyképességet. Brüsszel szerint az oktatási rendszer nem termel elegendő szakképzett munkaerőt, ami már most korlátozza a növekedést, és a strukturális reformok hiánya hosszú távon súlyosbítja a helyzetet. További kritikák érik a költségvetési tervezés átláthatatlanságát, az oroszok irányában megmaradt energiaimport-függőséget és az uniós forrásokhoz való korlátozott hozzáférést, amelyeknél késlekedik a kormány a jogállamisági reformokkal. Az uniós szakértők szerint kifejezetten ártanak a magyar üzleti életnek az ágazati különadók is. Bár bizonyos pozitívumokat is kiemeltek – például az alacsony társasági adót és a fejlett infrastruktúrát –, a fenntartható fejlődéshez elengedhetetlennek tartják a strukturális reformokat és a gazdaságpolitikai stabilitás megteremtését.
Az Európai Bizottság jóváhagyta Bulgária csatlakozását az eurózónához 2026. január 1-jétől, így az ország az EU közös valutáját használó 21. tagállammá válik.
Az euró stabilitása és szimbolikus ereje egyre fontosabbá válik a globális bizonytalanság közepette – állítja Paschal Donohoe, az eurócsoport elnöke. A politikus szerint az euró nemcsak kézzelfogható előnyöket biztosít a mindennapokban, hanem a közös szuverenitás és az európai együttműködés szimbóluma is. Donohoe hangsúlyozta, hogy a populizmus és a gazdasági kihívások ellenére az euró támogatottsága történelmi csúcson van, köszönhetően a válságok során tanúsított közös fellépésnek. A jövőre nézve kiemelte a digitális euró és a versenyképes tőkepiacok fejlesztésének fontosságát, amelyek megerősíthetik Európa gazdasági autonómiáját.
A korábban négy országból álló "takarékos négyes" megszűnni látszik, miután Dánia miniszterelnöke, Mette Frederiksen bejelentette, hogy országa kész feladni hagyományosan spórolásra összpontosító álláspontját az EU költségvetésével kapcsolatban az Oroszország jelentette fenyegetés miatt. A bejelentés komoly hatásokkal lehet az unió következő hosszú távú költségvetésére is, mivel a tagállami hozzájárulások emelésének kérdése is egyre gyakrabban merül fel a tervezésnél.
Élesen bírálta Michel Barnier, az Európai Bizottság volt brexit-ügyi főtárgyalója Ursula von der Leyent, a testület előző és jelenlegi elnökét, autoriter vezetési stílusa és technokrata döntéshozatali kultúrája miatt. Barnier szerint von der Leyen a brexit-tárgyalások végjátékában kizárta volna őt a kulcsfontosságú egyeztetésekből, és a döntéshozatal során háttérbe szorította a politikai véleményeket. Ugyanakkor elismeri, hogy az elnök határozottan cselekedett a járvány és az ukrajnai háború idején, és pozitívan értékelte az új EU–Egyesült Királyság megállapodást, amely szerinte jó kompromisszumot képvisel.
Nem elégedett az Európai Bizottság a Magyarország által benyújtott klímatervvel – ez derül ki a testület friss értékeléséből. Bár a 2024 őszén leadott dokumentum több területen ambiciózusabb vállalásokat tartalmaz, a Bizottság szerint így is számos ponton elmarad az uniós elvárásoktól. Ugyanakkor vannak olyan területek is, ahol Magyarország felülteljesít.
Kedden folytatódnak az egyeztetések.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
